A kormány stratégiai szektornak tartja a biztosítási szektort, így a jövőben az öngondoskodás, az egészségbiztosítás, a lakásbiztosítás és az agrárbiztosítás területén sokkal aktívabb beavatkozási folyamatra lehet számítani. A fenntarthatóság érdekében újra kell keretezni a biztosítók működését – hangzott el a MABISZ XII. konferenciáján.
Az utóbbi években kedvezőtlen külső gazdasági környezettel kell szembe néznie hazánknak, hiszen több sokkhatás is érte a gazdaságot, ami lassuló növekedést eredményez. A kormányzat várakozásai szerint jövőre valamivel 1% felett növekedhet a GDP, vagyis Magyarország elkerüli a recessziót – foglalta össze a kilátásokat Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter.
Magyarország versenyképessége szempontjából kulcskérdés az FDI (közvetlen külföldi befektetés) bevonzása és benntartása, valamint a magyar cégek megerősítése – ebben a kormány aktív szerepet játszik, miközben a 3,5%-os hiánycélból továbbra sem enged – közölte a miniszter. Az infláció elérheti akár a 25%-os szintet, a magas kamatok azonban már reálkamatokkal is kecsegtetnek hosszú távon.
Az idei harmadik negyedévig a lakosság megtakarításai növekedtek, amikor is a felhalmozás megállt. Ezek azonban nem a biztosítói szektorba áramlottak, hanem a befektetési jegyekbe vagy pedig készpénzben, betétben maradtak, ami teljes elinflálódást, vagyonvesztést jelent. A készpénz egy „zombimegtakarítás”, nem megy át semmilyen rendszeren keresztül, ezért a kormány folyamatosan foglalkozik a kérdéssel. A biztosítási szektor ugyan stabil, de nem használja ki a lehetőségeit. A penetráció 2,5%-os, ami csökkenést mutat, a piaci koncentráció alacsony, az egy főre eső szerződésállomány nagyjából 3, vagyis az aktív népesség átlag 3 szerződéssel rendelkezik. Egyes szereplők kiemelkedően növelték díjbevételüket, hatékonyabbá vált a szektor, azonban a szerzési költségnek a díjbevételhez viszonyított aránya nem mutat túl nagy csökkenést.
A biztosítói szektor stratégiai szektor – közölte Nagy Márton –, amely nagyobb figyelmet érdemel. Sokkal aktívabb beavatkozásra lehet számítani. Ez négy területet fog kiemelten érinteni: az öngondoskodást, az egészségbiztosítást, a lakásbiztosításokat és az agrárbiztosítást. Az MFO (Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás) nem tudott olyan áttörést hozni, mint a fogyasztóbarát lakáshitel, ezen a területen szabályozó beavatkozások lesznek, mint ahogy az aszálykárok is megmutatták, hogy az agrárbiztosításoknál is lépésekre van szükség. Emellett az állam fizikailag is be fog lépni a biztosítási piacra, amivel a konszolidációt kívánja elősegíteni.
Újra kell keretezni a biztosítói működést
A klímakockázatoknak kézzelfogható hatása van a gazdaságra és így a biztosításokra is – mondta Erdős Mihály. Különös veszélyt jelentenek biztosítói szempontból a tűzveszély, aszály, áradás és a mortalitás, ezek miatt újra kell keretezni a működést, hogy az ágazat ne fusson zsákutcába – véli a MABISZ elnöke. A kockázatok felmérésében, kezelésében és a piaci működést tekintve új területet nyit a piacon a klímaváltozás. Szorosabb együttműködésre van szükség, főleg az adatok gyűjtésében és elemzésében.
Az egyik legdirektebb hatást az aszálykárok jelentették idén. Több mint 40 milliárd forint kárkifizetést teljesítettek a biztosítók, ez a 2021-es agrár díjbevételek duplája. Hazánkban a 4,5 millió hektár termőterületből mindössze 680 ezer hektár volt biztosítással fedezett, ami nagyon kevés. Ezzel tehát foglalkozni kell. Példa értékűen jártak el a szektor szereplői a gazdák kifizetése érdekében, segítve ezáltal az élelmiszeripar helyzetén is.
Idén fontos az alulbiztosítottság, az értékállóság kérdése is - nem csak a biztosítók és ügyfelek, de a gazdaság egésze szempontjából is. A biztosításközvetítőkre kiemelt felelősség hárul a szerződések frissítésében. A vagyonbiztosítások mellett a megtakarítási életbiztosításokat is érinti az infláció , ezeket is végig kell beszélni az ügyfelekkel, hogy a megtakarítások értékállóak legyenek. A témában a MABISZ hamarosan tájékoztatási kampányt is indít a lakosság és a vállalkozások részére is.
Az elnök kiemelte, hogy kiugróan magas itthon a kárinflációs dinamika. A kárráfordítás a nem-életbiztosítások tekintetében nagyjából 40%-kal haladta meg az idei első félévben az elmúlt 5 év átlagát. Összességében több mint 60 milliárd forinttal fog növekedni a kárkifizetés, ami minden üzletágat érintő nyomás. A kgfb területén 17% körül növekedtek a kárráfordítások, a díjemelések tehát indokoltak. Azonban egy éves kgfb díjat egy tankolás árával összehasonlítva még mindig versenyképesnek mondhatók a biztosítási díjak.
A MABISZ igyekszik továbbra is elsődleges partnere lenni a szabályozóknak és proaktívan figyelni a biztosítást érintő trendekre, emellett az iparág szerepét növelni a társadalmi közjó szempontjából releváns témák tekintetében. Ezek közé tartozik a mobilitás, az adat, technológia és digitalizáció (pl. az e-ügyintézés), az energia és a fiatalítás kérdése.
Az elmúlt három év külső kihívásai (járvány, háború, kínálati sokk, energiaválság, infláció, hozamgörbe emelkedése, tőkepiaci volatilitás, árfolyamgyengülés, pótadók és aszálykár) hatalmas csapást mértek a biztosítók eredményességére – mondta Szeniczey Gergő, az MNB ügyvezető igazgatója.
2022 sem volt egy egyszerű év a pandémia után, ugyanakkor megfelelő lakossági tartalékokkal vágtunk neki az évnek. A biztosítók díjbevétele 3 év alatt közel 30%-kal bővült. A díjbevétel 1104 milliárd volt idei harmadik negyedévben. A szerződésszám ezzel szemben csak 4,1%-kal nőtt ugyanebben az időszakban (14,9 millió db). A tartalékok enyhén csökkentek. A tőkearányos megtérülés (ROE) 6,3%-ra csökkent, míg a szavatolótőke megfelelés szintén csökkent. A befektetett eszközök nagyjából stagnáltak (1,6%).
A biztosítási penetrációnk az EU alsó ötödébe sorolja az országot, mindössze 2,4%. Ezen a területen továbbra is van teendője a szektornak.
Forrás: MABISZ